Mióta a Facebookon is ajánlunk lemezeket, nagy a kísértés, hogy minden kiemelkedő újdonságról ott ejtsek néhány szót, de a legjobbakat igyekeztem meghagyni ehhez a visszatérő válogatáshoz. Bár aligha egyezik az ízlésem minden olvasóével, azért hátha lesz, aki egyetért abban, hogy az alább említésre kerülő lemezek megérdemlik a kiemelt figyelmet. Ebben a posztban: Collapse Under The Empire * We Made God * A Poor Man’s Memory * Shady Bard * Charts And Maps * Circadian Eyes * Damascus
Hirtelen jött népszerűségünket meglovagolva (köszi Subba!) gyorsan összegereblyéztem egy újabb adag ajánlást, nehogy meg találjon fogalmazódni a gondolat az új látogatók fejében, hogy ez egy ritkán frissülő site. Ebben a posztban: Meniscus * Blueneck * Thot * Kuato * Hypernova * Barrows
Lassan kezd véget érni a nyári uborkaszezon, a koncertek is végre folytatódnak a csendesebb időszak után (lásd Buliajánló rovatunkat jobbra), aztán hogy megsűrűsödnek-e a posztok is, na arra én is kíváncsi vagyok, mindenesetre így szinte egy hónapnyi kihagyás után megint ajánlanék néhány együttest, amit már régóta akartam, vagy amit mostanában sikerült megszeretnem. Ebben a posztban: This Patch of Sky * Atlantis * Immanu El * Joe Acheson Quartet * Sleepmakeswaves * Colour Dreams * Kauan * Quiet Parade
Sajnos a site-on méltatlanul alulreprezentált a post-metal vonulat, ezt szerettem volna egy hiánypótló poszttal orvosolni, azon belül is lehetőleg minél változatosabb zenékkel. Be kell vallanom, különösebben nem vagyok jártas ebben a világban, de azért remélem, sikerült olyan együtteseket beválogatni, amik nem csak mint laikusnak tetszenek nekem, hanem a műfajban rutinosabbak számára is ténylegesen relevánsak és figyelemfelkeltőek. Persze az elvtelen szerkesztési gyakorlat szokás szerint tönkretette a koncepciót azzal, hogy egyik-másik ajánlott darab nem is igazán metál, csak éppen eszembe jutott, de annyi baj legyen. Ebben a posztban: Awake In Sleep * Catacombe * Bloodiest * An Emerald City * Crippled Black Phoenix * Exxasens * Celephaïs
Amikor szóba kerül, hogy milyen post-rock koncertek lesznek a közeljövőben, valahogy mindenki rávágja, hogy “Mono!” Tény, na de miért nem említi senki a zseniális Red Sparowes-t? Szóval ezennel bemutatom az egyik kedvenc zenekarom, és elmondom, miért kell Red Sparowes és Mono koncertre jönnötök.
Még mindig bajban vagyok, ha lemezeket kell ajánlgatni, annyi minden közül tudnék válogatni, és egyre csak jönnek az újak, közben meg egyre kevésbé hangzik hihetően a folyamatos áradozás, dehát ne higgyetek nekem, hallgassatok bele a számokba, aztán döntsétek el, jogosan koptatom-e a szuperlatívuszokat, vagy csak az ízlésem rossz. Sajnos a kevésbé ismert együttesekről magam sem tudok sokat összehordani a google feltúrása után sem, de remélem, a beágyazott dalok magukért beszélnek. Ebben a posztban: *shels * Kyte * Moonlit Sailor * Frames * Raised By Swans * Face Tomorrow * Years of Rice & Salt
Talán sokan egyetértenek velem, ha azt mondom, az egyik legszimpatikusabb dolog a postrockban az, hogy mennyire nyitott minden műfaj felé. Nem csak a magukat postrock-kedvelőnek valló közönség hallgat szívesen nyitott füllel mindenféle lazán kapcsolódó egyéb együtteseket, de maga a zene is magától értetődő természetességgel vesz fel elemeket szinte bármilyen más műfajból, és bár a klasszikus postrock hangzás elég könnyen felismerhető, egyre jobban kinyílik ez a stílus; mint egy nehezen meghatározható körvonalú amőba nyújtózik végig a zenei világon, ahol ha az ember a füle után megy, egy idő után már nem csak hogy azt nem tudja megmondani, mitől post-rock (vagy nem az), amit éppen hall, hanem akár azt sem, hogy mitől rock (vagy nem az). Ebben a posztban: Ghost Box Orchestra * Where’s Lawrence * Pixie Carnation * Kontakte * Kurs Kaya * Younger Brother * Young Galaxy
Nem próbálok úgy tenni, mintha bármi koncepció lenne ebben a válogatásban, csak próbáltam összeszedni néhány figyelemreméltó újabb és kevésbé új dalt (lemezt, együttest), ami nélkül talán szegényebb lenne a műfaj, a múlt ködébe vesző, távoli 2006-tól napjainkig. Ebben a posztban: Glorie * Laura * The Flashbulb * Our Ceasing Voice * Editors * Kwoon
A nagy öregek után ezúttal olyan újabb keletű bandáktól ajánlanék néhány számot, akik semmiben nem maradnak el elődeiktől, viszont jól demonstrálják, hogy a műfaj nemcsak hogy él és virul, de megújulásra, újraértelmezésre is abszolút nyitott, akár anélkül is, hogy túl messzire el kelljen távolodni az alapoktól. Ebben a posztban: The End Of The Ocean * Matthew Ryan & Hammock * If These Trees Could Talk * Rendezvous Park * Sky Architects * We
Terveim szerint szeretnék nagyjából hetente ajánlani néhány zenét azoknak, akik nyomon követnék, merre jár éppen a műfaj. Leginkább az újabb megjelenésekből válogatnék, igyekezve minél szélesebb merítésből kifogni az érdekesebb darabokat a postrock legkülönbözőbb válfajaiból és szomszédságából, alkalmanként régebbi kedvenceimről is megemlékezve, abban a reményben, hogy sikerül majd így felkelteni az érdeklődést olyan együttesek iránt, amik amúgy elkerülték volna az erre járók figyelmét.
bálvány helyett bárány Buliajánló
Legutóbbi hozzászólások